Kapcsolataink
Közúti Közlekedési Szakszervezet
Köz-Érdek
Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese elmondta: a bevallások ütemesen érkeznek, eddig közel 80 ezerrel többet küldtek be, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A "félkész" egyszerűsített ajánlatokat is figyelembe véve már közel 2,1 millió adózó teljesítette bevallási kötelezettségét. Az APEH a következő napokban még mintegy 1,5 millió bevallást vár.
Főleg az adóvisszaigénylést tartalmazó bevallások elkészítésével igyekeztek az adózók, a visszautalások összege a tavalyi 39,797 milliárd forintról 49,312 milliárd forintra nőtt.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Nem sikerült előrébb jutniuk a munkaidőkorlát kérdésében az Európai Parlament és Tanács tagjainak a keddi egyeztetésen. Kósáné Kovács Magda, szocialista EP képviselő szerint egy olyan munkaidő irányelv, amely alól a tagországok túlnyomó többsége kimaradását kéri, az európai szabályozás súlyos deficitjét mutatja. A heti munkaidő pedig akár jóval 60 óra fölé is csúszhat.
Hivatalosan is véget értek kedden este Strasbourgban az Európai Parlament és Tanács közötti tárgyalások a munkaidő irányelv kapcsán. Vladimir Spidla, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős biztosa az Európai Parlament plenáris ülésén sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült megtalálni a csodagyógyszert, mely megfelelő megoldást jelenthetett volna mind a munkavállalók és munkaadók, mind a különböző uniós intézmények számára.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Május 1-je 1890-től egy évszázadon át a munkások nemzetközi ünnepe, a munka ünnepe volt, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja.
A munka ünnepének előzményei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, s a megmozdulások hatására 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain.
A nagy előrelépés 1856. április 21-én történt: ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, s a parlament elé vonulva követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Akciójuk sikerrel zárult, a rövidebb munkaidő ellenére még a fizetésük sem lett kevesebb. Angliában a 10 órás munkaidő is csak az 1870-es évekre vált általánossá. 1866-ban az I. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek első nemzetközi egyesülése) genfi kongresszusán alapelvként fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé".
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) legfontosabb feladata, hogy megfelelő választ találjon a válság miatt kialakult társadalmi feszültségekre, s tevékenységével hozzájáruljon ahhoz, hogy a válság terhei a legméltányosabban, legigazságosabban oszoljanak meg a gazdasági és társadalmi szereplők között - mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a tárca vezetőinek bemutatkozó sajtótájékoztatóján szerdán, Budapesten.
Herczog László munkaügyi miniszter kifejtette: igazságos tehermegosztás alatt azt érti, hogy azokat, akiknek alapvető szükségleteik (lakhatás, étkezés, ruházkodás) kielégítése nem biztosított, nem szabad tovább terhelni.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Minden erőt és a rendelkezésre álló uniós forrásokat arra kell fordítani, hogy ne legyenek újabb elbocsátások - jelentette ki az új szociális és munkaügyi miniszter
Nem tervez személycseréket tárcájánál az új szociális és munkaügyi miniszter - jelentette ki Herczog László a Népszabadságnak adott interjújában.
Azt mondta: az apparátus mellett ugyancsak számít munkájában a szociális partnerek és a szociális szakma képviselőire.
Herczog László
A miniszter arról is beszélt, hogy egyetért a szakszervezetek igazságos tehermegosztásról szóló követeléseivel. Példaként itt azt említette: elképzelhető, hogy valaki nem tud elmenni nyaralni, de az nem, hogy ne jusson a családjának ételre.
A munkahelyek megőrzésével kapcsolatban azt nyilatkozta: minden erőt és a rendelkezésre álló uniós forrásokat arra kell fordítani, hogy ne legyenek újabb elbocsátások. Szerinte ez nemcsak pénz kérdése, sokszor rugalmas munkaidő-szabályozással is lehet segíteni.
Egy erre vonatkozó törvényjavaslatot már beterjesztettek a parlament elé - tette hozzá.
Forrás:www.konfoderaciok.hu
A kormány szándéka szerint 63 ezer forintig adómentes lenne a minimálbér, az afölötti részt bruttósítják, mégpedig a munkáltatói járulékkal.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége támogatná, hogy az első forinttól a minimálbér is adózzon. Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára azt mondta: javasolják, hogy a bruttósítás terjedjen ki a minimálbérre is, így több mint egymillió embert lehetne bevonni az adózásba, de ők kedvezményes kulccsal adóznának, nettó keresetük nem csökkenhetne. Jelenleg 71 500 forint a minimálbér, de 63 ezer forintig nem adózik, csak az afölötti rész.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Nem fogadnak el olyan válságprogramot, ami nem igazságosan terhel - hangoztatták a Kossuth téren egybegyűltek előtt.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a természetbeni juttatások megadóztatását az eddig megkötött béralkukba történő megengedhetetlen beavatkozásnak tartotta. Úgy vélte, ezzel legalább 3 ezer munkahely kerülhet veszélybe.
Bővebben: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége által szervezett tiltakozó megmozduláson szinte minden szakszervezet képviselteti magát.
Több ezres tömegre számítanak a szervezők a szakszervezetek április 18-i tiltakozó demonstrációján, amelyet a kormány tervezett intézkedései ellen tartanak - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen. Emlékeztetett: a tiltakozó megmozduláson szinte minden szakszervezet képviselteti magát.
Borsik János elmondta: a demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy a tervezett megszorító intézkedések súlyát ne a munkavállalók viseljék. "Nem lehet leírni a munkavállalókat, a társadalmi partnerséget, és nem lehet összejátszani a hazai multinacionális és tőkeerős vállalkozásokkal" - fogalmazott.
Folytatás: www.konfoderaciok.huKapcsolódó oldal megynyitása>
Borsik: Ha a miniszterelnök-jelölt magáénak tudja a Reformszövetség javaslatait, akkor magára veszi annak az oriási kockázatát az esetleges konfliktusoknak e miatt.
Az interjú:www.autonomok.hu, illetve http://www.autonomok.hu/php/lhirf.php?fid=815Kapcsolódó oldal megynyitása>
A kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával a nyugdíjkorhatár emelésére tesz javaslatot - mondta Korózs Lajos államtitkár kedden a parlamentben.
A javaslat szerint a korhatár 2016-tól - az 1954-ben született korosztálytól - születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben érné el - az 1962-ben született korosztállyal - a 65 évet - közölte az államtitkár a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén. Kiemelte, hogy az európai országok döntő többségében magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Bár a megszorításokat szükségesnek tartják, a kormányfőjelölt tervezett intézkedéseinek egyetlen elemével sem értenek egyet a Népszava által megkérdezett szakemberek és szakszervezeti vezetők, akik szerint hiányzik a családok élethelyzete és valós jövedelem alapján történő differenciálás. Így minden változáshoz társadalompolitkai és gazdasági hatásvizsgálatokat kérnek.
Mint ismert, Bajnai Gordon terve, hogy jövőre 600 milliárd forinttal csökkenti a szerinte túlméretezett szociális- és nyugdíjkiadásokat. Lépései a munkára ösztönzést erősítik egyebek mellett az inaktívaknak járó támogatások megkurtításával. A gyed a gyermek egy éves koráig járna, akkortól a minimálnyugdíjjal egyező összegű gyes váltaná föl. A családi pótlék nem emelkedne, a következő két évben befagyasztaná. Bajnai a szociális jellegű támogatások közül többet meg is szüntetne. Ezek a terhek a családok mindennapi megélhetésében okozhatnak súlyos gondokat.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Alkotmányellenes a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény 175. paragrafusának két bekezdése, ezért azokat 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) - írja a Napi Gazdaság.
Az Ab által megsemmisített szabály alapján a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért (szemben a munkáltató objektív kárfelelősségével) csupán vétkessége esetén felel. Az Ab szerint a foglalkoztatotti létszám ugyan bizonyos szempontból mutatja a munkáltató gazdasági erejét, önmagában azonban ennek alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítőképessége, pénzügyi helyzete nem ítélhető meg; ebből eredően nem függ a munkáltató cégformájától fizető- vagy teljesítőképessége.
Az Ab továbbá azzal is indokolja a döntést, hogy a magánmunkáltató fogalma ("maszek") alighanem a szocialista jogból maradt fenn, ahol a magánmunkáltató alkalmazotti létszáma korlátozva volt. A bírók szerint mára azonban már nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatók közötti különbségtételnek. A testület határozata szerint a megsemmisítés év végi időpontja kellő időt biztosít a munkáltatók számára a megváltozott jogi helyzethez való alkalmazkodásra.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Egyre több magyar dolgozik Ausztriában a gazdasági válság miatt, ráadásul sokan feketén. A legfrissebb felmérések szerint például a burgenlandi földeken már több a magyar, mint az osztrák munkavállaló. Az ingázók többsége azt sem bánja, ha nincs bejelentve, annak is örül, ha dolgozhat.
Hivatalosan jelenleg 18 ezren ingáznak Ausztriába, de legalább ennyien dolgoznak feketén a határ túloldalán. Aki be van jelentve az a három - négyszeresét keresheti, mint idehaza. De egyre többen dolgoznak feketén Ausztriában. Főleg a mezőgazdaságban sok a visszaélés. Ott minden második magyart nem jelentenek be. Vagy, ha mégis, akkor csak heti 20 órára. Pedig a többség 60 - 70 órát robotol. Ráadásul fél pénzért.
Folytatás:www.konfoderaciok.hu
Egyre több magyar munkavállaló kerül bajba a nyugat-európai országokban, a gazdasági válság mélyülésével mind több külföldi veszíti el munkáját ezekben az államokban is - derül ki az MTI által készített körképből. A Külügyminisztérium szerint nem szabad szaktudás és konkrét munkalehetőség nélkül útnak indulni.
Magyarországról továbbra is a legtöbben Nagy-Britanniában próbálnak munkát keresni, épp ezért itt a legmagasabb a bajba jutott magyar munkavállalók aránya. A pórul jártak közül hetente több tucatnyian jelentkeznek a londoni magyar konzulátuson, részben tanácsot, részben pedig azt kérve, hogy juttassák haza őket, miután pénzük elfogyott. A távirati iroda információi szerint közülük sokan kipróbálják a szerencséjüket úton hazafelé, leginkább Párizsban vagy Brüsszelben, ám a helyzet egyik helyen sem sokkal jobb, mint az Egyesült Királyságban. Hollandiában a visszaesés elsősorban az ideiglenes munkavállalókat a szerződéses idénymunkásokat sújtja, mivel őket a legegyszerűbb elbocsátani. Szűkülnek a munkalehetőségek Írországban és Spanyolországban is, onnan szintén megkezdődött a hazatelepülés.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása>
A 2008. december-2009. februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett, ami 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 61,0 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 2008. december-2009. februári időszakban a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 762 ezer volt, ami 64 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,4 százaléknak felelt meg, azaz az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal csökkent.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Léteznek olyan nagy felelősséggel járó munkakörök, amelyekben egyszerre kell tűrni a stresszt és a monotonitást, ezért a HR osztálynak képességeikben és személyiségükben is megfelelően rátermett embereket kell kiválasztania - elvégre emberéletek múlhatnak ezen. A légiforgalmi irányítóknak, a mozdony- és a buszvezetőknek például nagyon szigorú teszteken kell átmenniük, hogy teljes biztonsággal láthassák el feladataikat.
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Hazánkban a minimálbért minden évben a kormány állapítja meg, amit természetesen hónapokig húzódó tárgyalások előznek meg a munkaadó és munkavállalói oldal érdekképviseleteivel. Az idei tárgyalásokon több szcenárió is felmerült a jövő évi bérminimumot illetően, így a befagyasztás lehetősége is, ami ha megvalósul, feltehetően még rosszabb helyen zárnánk a sort az EU minimálbér-ranglistáján, ahol már most is igencsak hátul kullogunk.
Ha a hazai minimálbér összegét egyszerűen átváltatnánk euróra, és így tennénk a többi ország esetében is, az összehasonlítás még mindig nem lenne alkalmas arra, hogy megállapítsuk relatív előnyünket, vagy hátrányunkat a többi ország bérszintjéhez képest, hiszen az árszínvonalban rejlő különbségek miatt nem ugyanannyit ér egy euró hazánkban, mint egyéb országokban.
Ahhoz, hogy az árszínvonalbeli különbséget ki tudjuk szűrni az adatokból, vásárlóerő-paritáson kell figyelembe venni az béreket, amely megmutatja, hogy adott ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referencia valuta egysége. Ez a referenciavaluta lehet egy konkrét ország valutája, például USA dollár, de egy fiktív valuta is. Utóbbira példa az Eurostat által bevezetett PPS (Purchasing Power Standard), amelyet úgy definiáltak, hogy 1 PPS vásárlóereje azonos legyen 1 euróéval az EU egészének szintjén.
Ez magyarul annyit jelent, hogy egy olyan pénznemre történik az átváltás, amelyből mindenhol ugyanannyi tejet, kenyeret, vagy akármilyen szolgáltatást lehet kapni, és az így felállított ország-sorrend valóban a relatív lemaradást, vagy fejlettséget tükrözi, adott mutató szerint.
Az Európai Unió 27 tagállama közül 20 országban létezik hivatalosan megállapított bérminimum, azonban ezek összege jelentős eltérést mutat. A legalacsonyabb Bulgáriában, ahol mindössze 112 eurónak felel meg havonta, a legmagasabb, nem meglepő módon Luxemburgban, ahol 1610 eurónál kezdődnek a bérek.
Hazánkban 2008. júliusában 69 forint volt a minimálbér, amely euróban számolva 285-öt, PPS-ben kifejezve 418-at jelent. Mint ahogy az ábrán látszik, ezzel a legalacsonyabb bérminimumot biztosító országok közé tartozunk az Eurostat adatai szerint, csakúgy mint Románia, Bulgária, Litvánia, Szlovákia, Lettország, Észtország, illetve a nálunk némileg jobban "teljesítő" csehek vagy lengyelek.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az agresszív, manipuláló, az embereket további hitelfelvételekre ösztönző reklámok megadóztatását javasolja a kormánynak az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége - közölte Borsik János, a szövetség elnöke kedden Pécsett, sajtótájékoztatón.
Borsik János elmondta: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén, napirend előtt terjesztik elő ezirányú javaslatukat, és azt várják, hogy a kormány, a törvényhozás a részletek kidolgozása után megtegye a szükséges intézkedéseket.
Magyarázata szerint a jelenlegi pénzügyi válságban és gazdasági recesszióban etikátlan és gátlástalan a most is folyó reklámhadjárat, amely további hitelfelvételekre, felelőtlen vásárlásra készteti a hazai vásárlóközönséget.
Borsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság a növekvő munkanélküliség mellett már így is jócskán eladósodott. A hitelek 75 százaléka ráadásul devizaalapú, ami azt jelenti, hogy akik devizahitelt vettek fel, egyben kockázatot is vásároltak.
"Ebben a helyzetben igazából nem is értjük a kormánynak és a törvényhozásnak az agresszív reklámokkal szembeni passzivitását" - jegyezte meg Borsik János, aki hangsúlyozta azt is, hogy a témát a jövő évi kilátások figyelembe vételével különösen fontosnak tartja a közelgő ünnepek, a vásárlási láz kezdete előtt.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása>
John Monks, az ETUC főtitkára bejelentette, hogy az Európai Parlament szavazása előtt, december 16- án Strasbourgban összeurópai tüntetést tartanak a tervezett intézkedés ellen. Monks szerint a gazdasági válság mára már valóság, és látványos társadalmi következményekkel jár a munkahelyek csökkenése és a csődök terén. Az Európai Szakszervezeti Szövetség azt akarja, hogy a dolgozók joga elsőbbséget élvezzen a munkaidő meghosszabbításának tervével szemben, tekintettel az egészségükre.
Ha az Európai Parlament nem tudna többségi határozatot hozni a heti munkaidő tárgyában, a miniszteri tanács javaslata törvényerőre emelkedne - írja az ETUC, hozzá fűzve, hogy ezt minden áron meg kell akadályozni.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A magyar kormány üdvözli a dán kormány döntését, hogy május elsejétől biztosítják az új tagállamokból érkező állampolgárok szabad munkavállalását azokban az ágazatokban, amelyekben a foglalkoztatás kollektív szerződés alapján történik - tudatta a külügyi tárca szóvivője.
Szelestey Lajos közleményében kifejtette: ezzel a dán munkaerőpiac mintegy hetven százaléka az új tagállamok munkavállalóival is engedélymentesen betölthető.
Dánia a tizenkettedik tagállam, amely eltörölte a munkaerő szabad áramlását akadályozó korlátokat.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
"Most már valóban egyre aggasztóbbak az inflációs kilátások, gondoljunk csak arra, hogy az olaj ára 122 dollár volt Amerikában" - jelentette ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez a legutóbbi áremelkedés már nem járt együtt a dollár gyengülésével, sőt kicsit erősödött is az amerikai valuta a forinthoz képest. Így megszűnt az a kompenzáló hatás is, amelyik a dollár gyengüléséből fakadt, hívta fel a változásokra a figyelmet a szakértő.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Nincsenek könnyű helyzetben az alacsony árért termékeket kínáló online boltok: meg kell küzdeniük a felhasználók ellenállásával, ráadásul a sokszor digitálisan letölthető termékek - például zenék, filmek, csengőhangok - megvásárlása is drága, és bonyolult. A webáruházakban általában többféle lehetőség közül választhatunk, ám a termék ára a vásárlás kényelmességétől és gyorsaságától függően növekszik.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A televíziós és filmszínészek céhének (SAG) stúdiókkal kötött keretszerződése június 30-án jár le, addigra kellene megállapodni az új feltételekről. Ám a kulcskérdésnek számító online média utáni, valamint a DVD-forgalom utáni részesedésről eddig nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A producerek azt akarják elérni, hogy a színészszakszervezet a korábban az írókkal és rendezőkkel megkötött szerződéseket vegye irányadónak a követeléseinél. A hollywoodi szerzőknek tavaly novembertől idén januárig tartó száznapos sztrájk után sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk a stúdiókkal. Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Bár a segélyek munkateszthez való kötése mellett már elkötelezte magát a munkaügyi tárca, számos település polgármestere úgy döntött, nem vár addig, míg megszületik belőle a törvény, s saját feltételeket szab a segélyek kifizetésének - tudatja a Világgazdaság.
A monoki képviselő-testület nemrégiben úgy döntött, hogy csak azok a szülők részesülhetnek az önkormányzat által adható segélyekben, akiknek a gyerekeke rendszeresen jár óvodába és iskolába; egy készülő helyi rendeletben pedig munkához kötné az önkormányzat az állami szociális segélyek kifizetést. A monoki kezdeményezés több tucat település polgármesterének megtetszett, ezért a napokban egyeztető tárgyalást kezdeményeztek, hogy munkára bírják a segélyeken élő rétegeket. Ha a közigazgatási hivatal törvényességi kifogást emel a monoki képviselő-testület határozata ellen, a polgármesterek helyi rendeletek útján szabályoznák a kérdést - közli a Világgazdaság.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A javadalmazás területén nemzetközi szinten három irányzat figyelhető meg. Az egyik az, amikor az alapbér meghatározásában a követelményközpontúságot a képzettség központúság és a piacorientáltság váltja fel. A másik a teljesítmény- és eredményfüggő pótlékok térhódítása, a harmadikban a kiegészítő juttatások a cafeteria és a Total Compensation rendszerek keretében valósulnak meg.
Azokban az országokban, ahol a bérek kialakításában nagy szerepet játszanak a kollektív megállapodások (ilyen például Németország), ezek az általános nemzetközi irányzatok csak a nem szabályozott területeken vagy ágazatokban, illetve a vezetők javadalmazásában érvényesülhetnek. Németországban ebből adódóan az ágazatok többségében még ma is a stabil ipari társadalom ötvenes és hatvanas években kialakult eljárásai alapján határozzák meg a béreket.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A hosszú távú gazdasági növekedést és a foglalkoztatás javítását szolgálja elsősorban a jövő évi európai uniós költségvetés az "uniós kormány" tervei szerint: a 116,7 milliárd eurónyi kifizetésekkel számoló büdzsének 45 százaléka jut ezekre a célokra.
Dalia Grybauskaité, az Európai Bizottság költségvetési felelőse a tervezetet egy brüsszeli sajtótájékoztatón bemutatva ismét megragadta az alkalmat arra is, hogy jelezze: aggódik a 2004 óta csatlakozott 12 új tagállam támogatás-felszívási képességei miatt. Van olyan új ország, amely még a 2006-ig járó keretéből is csak 70-80 százaléknyit költött el, pedig az a keret idén nagyrészt kifut - figyelmeztetett. Az új tagoknak kötelezettségeik is vannak: nem csupán élvezniük kell az uniós pénzek érkezését, hanem időben és megfelelően fel is kell használniuk azokat - hangoztatta a litván biztos.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A munkaadók azt kérték a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat arról, hogyan lehet teljesíteni a következő időszakra vonatkozó terveket és megindítani a leállt vagy lassult gazdasági növekedést. A munkavállalók pedig megismételték: változást várnak a gazdaságpolitikában, illetve a munkaügyben, hiszen szerintük ha nem bővül a legális foglalkoztatás, semmi más nem érhető el.
Megvitatták a felek a kormány által - az elmúlt ülések egyeztetései alapján - készített normaszöveget az Út a munkához elnevezésű programról, amelyről Székely Judit szakállamtitkár azt mondta, a cél az, hogy a hátrányos helyzetűeknek próbáljanak meg segíteni elsősorban képzéssel, másodsorban közfoglalkoztatási formában, emellett esetleg nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedéssel esélyt adni arra, hogy ne szociális segélyből kelljen élniük.
A szakszervezetek kifogásolták, hogy a kormányoldal nem vette figyelembe korábbi javaslataikat, hanem saját elképzelését fogalmazta meg a normaszövegben - emelte ki Kuti László. Szerinte ez a jogszabály a valós problémát nem oldja meg, csak a munkahelyek teremtése jelenthet megoldást.
A munkavállalók véleményét Tokár István soros elnök összegezte: „A magunk részéről is kívánatos lenne, hogy a többlet-foglalkoztatás új munkahelyek megteremtésével történne meg, és nem a közmunka program szélesítésével”.
Az OÉT ülésen napirend előtt a szakszervezetek szót emeltek még annak érdekében, hogy a munkaügyi perek legyenek költségmentesek, amire javaslatot ígért a kormányoldal, és háromoldalú konzultációt sürgettek annak az Alkotmánybíróság által is kifogásolt jogszabálynak a mielőbbi rendezésére, amely a veszélyes munkakörökben 36 órás munkaidőt maximalizál. Forrás:www.konfoderaciok.hu
Mindez a közlekedési tárca és a vasúti szakszervezetek által is aláírt megállapodás értelmében történik. A vasútvonalak között, az ott élők szerint, sok a létfontosságú, mivel nincs más közlekedési lehetőség. Az érintett települések polgármesterei úgy vélik, a döntéssel munkahelyek százai kerülhetnek veszélybe.
Békés megyében három olyan szárnyvonal van, amelyre csak május 31-ig rendelte meg a minisztérium a vasúti közszolgáltatást. Ilyen a Kondorost a kisszénási tanyacsoporttal összekötő is, ahová egyébként csak földút vezet. A tanyákon élők nem elsősorban a kényelmüket féltik, sokkal inkább munkahelyeik miatt aggódnak.
A vasutas települések vezetői szerint az sem megoldás, hogy térségi formában az önkormányzatok üzemeltessék tovább a veszteséges vonalakat.
Erre nem nagyon látok esélyt, hiszen az önkormányzatoknak nem ez a feladatuk, ott az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás a feladata és nem pedig a közösségi közlekedés - mondta el Csanádi István, a Vasutas Települések Országos Szövetsége elnöke.
Ennek ellenére a közlekedési tárca hamarosan kiírja a térségi vasútvonalak működtetését célzó pályázatait, amelyekhez részletes forgalmi és költségelemzéseket is ad. A vonalak fejlesztésére a tehergépjárművek tervezett útdíjából különítenének el 2-5 milliárd forintot. Információink szerint még egyetlen önkormányzat sem vállalta a működtetést.
Forrás:www.konfoderaciok.hu
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A 2007. december 31-ét követően megállapított hozzátartozói nyugellátások, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátások összegeit a megállapításuk időpontjától kezdődően szintén 1,1 százalékkal kell emelni, feltéve, hogy az elhunyt jogszerző nyugellátását 2008. január 1-je előtt állapították meg.
A nyugdíjasok így májusban átlagosan három és félezer-négyezer forinttal magasabb járandóságra számíthatnak. A magasabb infláció és bérkiáramlás miatt szükséges nyugdíjemelés mintegy harmincmilliárd forintba kerül a költségvetésnek, közölte Veres János pénzügyminiszter.
A mostani nyugdíjemelés tehát az egyébként ősszel esedékes emelés előrehozatala, mivel a törvény értelmében novemberben kell megvizsgálni, változtak-e a januári bázisadatok, így például az infláció, és amennyiben lemaradás tapasztalható, úgy korrigálni kell az elavult értéket.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Egy korábbi tanulmány szerint a dolgozók mintegy három-négy százaléka szenved pszichoterrortól. - A stressztesztet pontosan arra találták ki, hogy feltárja a feszültség forrását, felmérje, hol bújik meg a probléma gyökere, akár a munkáltatóban, munkavállalóban, akár a munkakörnyezetében található - fogalmazott Szabó Emese, az E&E Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A Pénzügyminisztérium számításai szerint az idén 8187,5 milliárd forintot költ az államháztartás az adófizetők pénzéből jóléti, szociális kiadásokra - ezeket évi hatmillió ember, azaz a teljes lakosság 60 százaléka veszi igénybe. Az állami funkcióbesorolás ebben a körben jegyzi az oktatást és az egészségügyet is. Ezek együttesen teszik ki az összes állami kiadás hatvan százalékát.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A kormányfő állítása szerint az SZDSZ a jegybankelnök és más közgazdászok véleményére hivatkozva újabb megszorításokat kívánt bevezetni, és 2500 milliárd forintot vont volna ki az állami újraelosztásból. Gyurcsány Ferenc szerint a liberálisok megszüntették volna a családi pótlék adómentességét, eltörölték volna a nyugdíjasok utazási kedvezményeit és módosítottak volna a nyugdíjemelés kiszámításának módján is. Szerinte a szocialisták ezt a sokkterápiát nem akarták támogatni.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) használatához annak idején kiváltott kódszámmal csak 2006. december 31-éig követhetik a munkavállalók, hogy bejelentette-e őket foglalkoztatójuk, az aktuális helyzetet a kormányzati portál Taj-szolgáltatások menüpontnál ellenőrizhetik - ismerteti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Már vizsgálja a hatóság a januárban életbe lépett „stressztörvény” alapján, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait – tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Sőt a munkavédelmi felügyelők azt is ellenőrzik, hogy a kockázat értékelését követően a cég megtesz-e mindent, hogy csökkentse a napi robot okozta nyomást.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása/
Részletesen lásd: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az Európai Bizottság becslése szerint az Európai Unió területének 92 százaléka minősíthető vidékinek. Itt a lakosság 56 százaléka él. Az EP plenáris ülése elé kerülő szöveg „megállapítja, hogy a szegénység széles körben jelen van a vidéki közösségekben, különösen az új tagállamokban”.
Az EP szerdán, 598-25-37 arányban elfogadott jelentése szerint „a nemek esélyegyenlőségének a vidéki ágazatban való érvényesítése kulcsfontosságú nem csupán a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, hanem a gazdasági növekedés és a fenntartható vidékfejlesztés tekintetében is”.
A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az önkormányzatokkal és üzleti vállalkozásokkal együttműködve alakítsanak ki ösztönzőket a nők munkaerőpiacon való részvételét illetően, különösen a nőket e munkaerőpiacon érő megkülönböztetés megszüntetésével, a vidéki területeken a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése céljából”.
A jelentés „felhívja a tagállamokat olyan politikák végrehajtására, amelyekkel a vidéki területeken élő nők általános életfeltételei javíthatók, illetve a vidéki területek jövőjének elérhető vidéki szolgáltatások – pl. postai szolgáltatások, szélessávú és új alkalmazott technológiai szolgáltatások, kulturális és sportközpontok, tűzoltóbrigádok – és általános közszolgáltatások útján történő megóvására”.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az EP közlekedési szakbizottsága számára készített saját kezdeményezésű jelentést Gabriele Albertini (néppárti, olasz). A szöveget március 11-én, 539-78 arányban fogadta el az EP egésze.
A jelentés megállapítja, hogy az EU-ban a teljes energiafogyasztás egyharmadáért a közlekedési ágazat, ennek 83 százalékáért pedig a közúti közlekedés a felelős. Az ágazat 97 százalékban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, az energiaigény 2030-ig pedig legalább 30 százalékkal nő. A járművekből eredő széndioxid-, illetve egyéb szennyezőanyag-kibocsátás 40, illetve 70 százalékát a városi közlekedés produkálja - így a jelentés.
Részletesen lásd: Kapcsolódó oldal megynyitása
Átlagosan 1,5 gyermeket vállalnak a családok az EU-ban, ami abnormálisan alacsony - áll Françoise Castex (szocialista, francia) saját kezdeményezésű jelentésében, amelyet csütörtökön, kézfelemeléssel szavazott meg az EP.
A szöveg szerint a születési rátát kedvezően befolyásolná egy családbarát anyagi és érzelmi környezet. Az EP azt javasolja, hogy a tagállamok tegyék lehetővé a munkahelyi bölcsődék adómentességét, és büntessék szigorúbban azokat a munkáltatókat, akik bármilyen módon diszkriminálják a gyermeket vállalni kívánó nőket. Részletesen lásd: Kapcsolódó oldal megynyitása
Részletesen lásd: Kapcsolódó oldal megynyitása
Egyre jobban előtérbe kerül a munkahelyi egészségvédelem, sokhelyütt már szűrőprogrammal kedveskednek a dolgozóknak. No nem minden hátsó szándék nélkül: az Audi és a Mars tapasztalatai szerint így kevesebben mennek el táppénzre.
Nem kétséges, hogy az egészséges ember sokkal hatékonyabban képes munkát végezni, mint az, akinek rendetlenkedik az egészsége - ezt azonban nem elég felismerni, tenniük is kell érte a vállalatoknak. A DEMOS Magyarország Alapítvány és a TESZ Alapítvány (Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány) által készített Az egészség - befektetés című tanulmány egyik szerzője, Kollányi Zsófia szerint ugyanis a betegség következményei nemcsak az egyéni jövedelmet csökkentik, hanem a munkaerőpiacon keresztül az össztársadalmi szinten is negatív hatásai vannak. A munkahelyi hiányzások, különösen a munkaerő betegséggel összefüggő fluktuációja a vállalatok termelékenységét is érzékenyen érintheti - magyarázza a Napi Gazdaságnak.
Folyatatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Több ezer dolgozó fejezte ki tiltakozását szerdán Athénban a tervezett nyugdíjreform ellen.
Több foglalkozási ág képviselői, köztük a bankalkalmazottak, tanárok is csatlakoztak az állami és a magánszektorban dolgozók megmozdulásához, dél tájban három óra hosszat szüneteltették a munkát. Ebben az időben megbénult Görögországban a forgalom, leálltak a vasutak, a buszok, és kimaradások voltak a légiforgalomban.
A Kostas Karamanlis vezette konzervatív kormány vitatott nyugdíjreformja a nyugdíjba vonulás idejének két évvel történő meghosszabbítását és a nyugdíjak mérséklését tervezi. A reformról a parlament kedden kezdte meg a vitát. A kormány el szeretné kerülni a reformok révén, hogy a nyugdíjrendszer 15 éven belül összeomoljon.
A szakszervezetek még e hétre újabb részleges megmozdulást terveznek, március 29-re pedig országos sztrájkot hirdettek.
A szakértők szerint a nyugdíjalapok hiánya 400 milliárd eurót (az ország bruttó hazai termékének kétszeresét) érheti el, ha az érvényben lévő rendszert változatlanul hagyják.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Mintegy 250-en tüntettek a villamosenergia-ipari dolgozók ágazati sztrájkbizottságának felhívására szerdán délután két budapesti helyszínen, a francia és a német nagykövetség előtt - tájékoztatta Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerdán az MTI-t.
A villamosenergia-ipari társaságok döntő többsége német és francia tulajdonban van. A sztrájkbizottság a számukra elfogadhatatlan befektetői magatartás ellen tiltakozott a tüntetésen, miután hónapokig nem sikerült aláírni a szociális- és bérmegállapodást a cégeknél.
A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Liga-Villamosenergia- és Hőenergia-ipari Szakszervezetek, valamint a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott sztrájkbizottság a tiltakozó akciókkal 7,5 százalékos béremelést és a szociális juttatásoknak az infláció mértékével való növelését szeretné elérni - mondta Gál Rezső -, hozzátéve, hogy az eredeti béremelési követelésük 9 százalék volt.
A munkaadók és munkavállalók 2008. január 10-én kezdték meg a bértárgyalásokat. A munkaadók utolsó ajánlata 6,25 százalékos béremelés és a szociális juttatások növelése volt. A 6,5 százalékos béremelés az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által javasolt sáv közepét jelenti.
Az ágazaton belül a Magyar Villamos Művek (MVM) dolgozóival sikerült megállapodni. A csoportszintű bérmegállapodás 7,5 százalékos béremelést és a szociális juttatások reálértéken tartását tartalmazza.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A közeljövőben több száz postai dolgozó veszítheti el az állását amiatt, mert a Magyar Posta külső cégekre vagy önkormányzatokra bízza a kisposták működtetését. Az állástalanná váló dolgozók számára, valamint az őket foglalkoztató cégek támogatására országos munkaerő-piaci program indul - írja a Népszabadság.
A Magyar Posta Zrt. - közbeszerzési eljárás keretében - az idén több száz kispostát hirdetett meg üzemeltetésre - vállalkozóknak és önkormányzatoknak. A Postapartner elnevezésű program szerint a "kiszervezett" egységekben továbbra is a Magyar Posta felel majd a szolgáltatásokért, de a fenntartás, a működtetés már a jelentkező vállalkozások vagy önkormányzatok feladata lesz.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása>
Az euróövezetben januárban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken végleges becslésként. Az eredmény azonos a január végi előzetes becsléssel.
Decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Az EKB kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben.
Az egész EU-ban januárban átlagosan 3,4 százalékra emelkedett a tizenkét havi infláció a decemberi 3,2 százalékról. A legkisebb tizenkét havi inflációt Hollandiában (1,8 százalék) és Nagy-Britanniában (2,2 százalék) mérték, a legnagyobbat Lettországban (15,6 százalék) és Bulgáriában (11,7 százalék).
A munkanélküliség az euróövezetben átlagosan 7,1 százalékos volt januárban, ugyanakkora, mint decemberben. Az egész EU-ban 6,8 százalékos maradt, közölték szintén pénteken.
Forrás:www.ecolne.hu
A magyar cégek is kezdik felismerni, milyen sokat számít a vállalat jó hírneve, legtöbbjük azonban nincsen tisztában azzal, mennyit tehet ezért. Ennek egyik fontos tényezője a munkavállalókkal való bánásmód, hiszen az elégedett alkalmazott mindent megtesz azért, hogy munkahelyét népszerűsítse.
A legnagyobb különbség a japán és a magyar munkavállalók között, hogy míg előbbieknek rendkívül fontos, hogy a lehető legjobb színben tüntessék fel azt a céget, ahol dolgoznak, a magyar alkalmazottak a legritkább esetben hozzák szóba informális beszélgetések alkalmával munkahelyüket, s akkor is inkább negatív színben tüntetik fel, derült ki a budapesti I. Országos Hírnévmenedzsment Konferencián csütörtökön.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A dm Kft., a Paksi Atomerőmű Zrt., a GE Hungary Zrt. valamint a West Hungary Kft. vezetői csütörtökön ünnepélyes keretek között vették át a Legjobb Női Munkahely díjat a Parlamentben. A díjátadóval egybekötött konferencián elhangzott: hazánk 2010-re 53,2 százalékra szeretné növelni a női foglalkoztatottsági szintet.
Az Európai Unió 2010-re 60 százalékra kívánja növelni a nők foglalkoztatottságát, hazánk pedig teljesíteni szeretné a lisszaboni tervben vállalt 53,2 százalékot - tolmácsolta Dr. Lamperth Mónika munkaügyi miniszter szavait Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár csütörtökön, a Nők a munkaerő-piacon a versenyképesség és fejlődés érdekében című konferencián a Parlamentben. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nők aránya a magyar társadalomban magasabb a férfiakénál, ez a munkaerőpiacon fordítva van, ami jobbára a gyermekvállalással hozható összefüggésbe. Az egyik legfőbb célkitűzés, hogy Magyarországon is megvalósuljon a gyakorlatban az egyenlő munkáért egyenlő bért uniós irányelve.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
3 millió 873 ezer embert foglalkoztattak és 343 ezren voltak munka nélkül 2007 novembere és 2008 januárja között, ami 8,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - tudatja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,6 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,6 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. 2007. november-2008. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 873 ezer volt, 66 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5 százaléknak felelt meg, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenést részben az év eleji foglalkoztatási folyamatok magyarázzák: a nyugdíjmegállapítási jogszabályok változása miatt a nyugdíjba vonulás előrehozása, illetve az úgynevezett támogatott foglalkoztatási formákban (pl. közmunka) dolgozók alacsony létszáma.
Több nemzetgazdasági ágban a létszámváltozás konjunkturális, illetve szezonális okokra vezethető vissza. A munkanélküliek száma a 2007. november-2008. januári időszakban 343 ezerre nőtt, ami 8,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek számának változása tendenciájában megegyezett a nyilvántartott álláskeresőkével. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben: EU-15: 6,9 százalék, EU-27: 7,0 százalék, Magyarország: 7,6 százalék.) A munkanélküliek 45,0 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A Fidesz nem támogatja a sztrájktörvény módosítását - mondta Kontur Pál, az ellenzéki párt munkástagozatának elnöke.
A politikus arra reagált, hogy a Népszava szerint a munkaügyi tárca a sztrájktörvény módosítását fontolgatja, elsősorban a Gaskó István vezette VDSZSZ által szervezett, vitatható hátterű és célú akcióknak köszönhetően. Kontur Pál a távirati irodának ugyanakkor hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, más szempontból pedig szabadságjog is, egy demokráciában ehhez a joghoz hozzányúlni nem lehet.
Mint mondta, a kormány egy pillanatig sem törekedett megegyezésre, kategorikusan kimondta, hogy nem enged a dolgozók követeléseinek, vagyis nem megegyezni akart, hanem megosztani a vasutasokat, és megtörni a sztrájkot. Szerinte mindenképpen a sztrájkjog „megosztását, feldarabolását" jelentené a módosítás.
Kontur Pál úgy vélte: a kormány mindig a kisembereket, a munkásokat, az alkalmazottakat hozza hátrányos helyzetbe.
A Népszava információi szerint a munkaügyi minisztérium készen áll egy módosítás előkészítésére, vannak ugyanis olyan joghézagok, melyeket a kormány szerint pótolni kellene. Nincs megfelelően szabályozva az elégséges szolgáltatás, emiatt olyan eljárás bevezetésére lenne szükség, amely garantálja a megállapodást. Szükség lenne annak meghatározására is, hány nappal korábban kell bejelenteni a munkabeszüntetést. Kifogásolható továbbá, ha egy munkahelyen több szakszervezet működik, de csak az egyik tárgyal a vitatott kérdésekről.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A szociális védelmi reformok és az aktív integrációt megvalósító politikák az elmúlt évben láthatóan hozzájárultak Európában a nagyobb gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, de még többet kell tenni annak érdekében, hogy ezek a pozitív hatások a társadalom perifériáján élőket is elérjék - áll abban az európai bizottsági jelentésben, amelyet a munkaügyi és szociális miniszterek pénteken vitatnak meg Brüsszelben.
A jelentés a gyermekszegénység elleni küzdelem, a tartósabb munkavállalás, a magánnyugdíjak, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése és a tartós ápolás kérdéseire, az e területeken elért előrelépésre helyezi a hangsúlyt.
"A szociális védelmi rendszerek reformja és a társadalmi integrációt elősegítő politikák kifizetődők: azzal, hogy több embert vonnak be a munkaerőpiacra, és fenntarthatóbbá teszik az állami finanszírozási rendszereket, elősegítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedést” – fogalmazott Vladimír Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. Az egészséges gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés önmagában azonban nem javítja a társadalom perifériáján élők helyzetét, ezért a leginkább kiszolgáltatottak teljes integrációjához közös politikákra van szükség - tette hozzá.
Az unióban az 55–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2001-es 38 százalékról 2006-ra 44 százalékra nőtt. A 2010-re az úgynevezett lisszaboni stratégiában kitűzött 50 százalékos célt eddig kilenc ország - Dánia, Észtország, Írország, Ciprus, Lettország, Portugália, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia - érte el, néhány országban ugyanakkor ez a mutató még mindig csak 30 százalék.
Az uniós polgárok 16 százalékát továbbra is veszélyezteti a szegénység, és 8 százalékukat annak ellenére fenyegeti az elszegényedés, hogy van munkájuk. A szegénység által veszélyeztetett 78 millió európai közül 19 millió gyermek.
Forrás:www.konfoderaciok.hu
Magyarországnak a foglalkoztatási rátában kell felzárkóznia, ugyanis az EU átlagához képest 7 százalékkal vagyunk elmaradva
Közel 6,5 millió új munkahely jött létre az EU-ban az elmúlt két évben, és várhatóan ez a szám a következő évben további 5 millióval nő majd. A munkanélküliség idén hét százalék alá csökkenhet - derül ki az Európai Bizottság foglalkoztatási jelentéséből. Magyarországnak a foglalkoztatási rátában kell felzárkóznia, ugyanis az EU átlagához képest 7 százalékkal vagyunk elmaradva.
Az elmúlt évek uniós szintű eredményei közül a bizottság kiemeli: 2004 óta a strukturális munkanélküliség egyharmadával csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig sokat közelített a 2010-re elérendő 70 százalékos célhoz - írja a Világgazdaság.
Javítani kell a foglalkoztatási szinten és a képzésen
A jelentés a magyarországi helyzetre is kitér. A bizottsági szakértők úgy vélik, hazánknak a jövőben többet kell foglalkozni a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének a javításával, valamint a foglalkoztatásban tartósan meglévő regionális egyenlőtlenségek csökkentésével. Felhívják a figyelmet annak szükségességére is, hogy a kormány biztosítsa mindenki számára a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést, s alakítson ki a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodó oktatási és képzési rendszert. A foglalkoztatási ráta egyébként Magyarországon 2006-ban 57,3, míg a 27 tagú EU-ban 64 százalékos volt.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A legtöbb, mintegy 7500 munkahelyet Németországban szűntei meg a társaság, a leépítés elsősorban a részidőben foglalkoztatottakat érinti.
A BMW világszerte 108 ezer emberet alkalmaz, ebből 80 ezret Németországban. Az intézkedést aköltségcsökkentési programmal magyarázza a német konszern.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Megközelíti a 100 milliárd forintot az az összeg, amit a gazdaság "kifehérítésére" indított akciók egyike, az illegálisan foglalkoztatottak felderítése hozott az államkasszának.
A 2007-es év hatékonynak mondható a munkaügyi ellenőrzések szempontjából, miután miniszterelnöki megbízás alapján külön e célra hivatott bizottság is "besegített" a szabálytalanságok feltárásába - jelentette be Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter. A 32 ezer ellenőrzés során 72 ezer illegális foglalkoztatást sikerült "lefülelni", így általános tapasztalatként levonható, hogy a foglalkoztatottak 15 százaléka fekete munkát végez.
A gazdaság egy részének az ellenőrzések során történt "kifehérítése" a tárcánál végzett becslés szerint 73-93 milliárd forint közötti összeget hozott az államkasszába. Ám csaknem ugyanennyi pénz még menthető lenne, mert a fekete és szürke színek kedvelői még mindig túl sokan vannak a gazdasági élet szereplői között. (A GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenthet a feketegazdaság Magyarországon 2008-ban, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne.)
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Egyre jobban előtérbe kerül a munkahelyi egészségvédelem, sokhelyütt már szűrőprogrammal kedveskednek a dolgozóknak. No nem minden hátsó szándék nélkül: az Audi és a Mars tapasztalatai szerint így kevesebben mennek el táppénzre.
Nem kétséges, hogy az egészséges ember sokkal hatékonyabban képes munkát végezni, mint az, akinek rendetlenkedik az egészsége - ezt azonban nem elég felismerni, tenniük is kell érte a vállalatoknak. A DEMOS Magyarország Alapítvány és a TESZ Alapítvány (Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány) által készített Az egészség - befektetés című tanulmány egyik szerzője, Kollányi Zsófia szerint ugyanis a betegség következményei nemcsak az egyéni jövedelmet csökkentik, hanem a munkaerőpiacon keresztül az össztársadalmi szinten is negatív hatásai vannak. A munkahelyi hiányzások, különösen a munkaerő betegséggel összefüggő fluktuációja a vállalatok termelékenységét is érzékenyen érintheti - magyarázza a Napi Gazdaságnak.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója, Jukka Takala és Sabine Sommer, a hálózatért felelős munkatárs 2008. február 8-án látogatást tettek Magyarországon, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél.
Az Ügynökséget az Európai Unió hozta létre a munkavédelem területén jelentkező információs igények kielégítése céljából, 1996 óta működik. A bilbaoi (Spanyolország) székhelyű Ügynökség célja a munkavállalók munkakörülményeinek javítása a műszaki, tudományos és gazdasági információ áramlásának ösztönzésével.
A cikk folytatása:
INGYENES MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT
Munkáltatók, munkavédelmi képviselők, érdekképviseleti szervek, munkavállalók figyelmébe!
A munkavédelmi ismeretek mind szélesebb körű terjesztése, és a munkabalesetek számának csökkentése érdekében központi irányítású, az egész ország területét lefedő Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot alakítottunk ki, melynek felépítése:
R Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály
R Munkavédelmi Információs Szolgálat
R munkavédelmi felügyelő tanácsadók
A tanácsadás célja a mikro, kis-és középvállalkozások, illetve az induló vállalkozások számára, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében való segítségnyújtás, a tanácsadás és tájékoztatás eszközével, nagyobb hangsúlyt fektetve a megelőzésre.
A Szolgálat kizárólag munkavédelemmel kapcsolatos kérdésekben ad tanácsot. Ez jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését, illetve az ezekből következő helyes gyakorlat bemutatását tartalmazhatja. Folyamatban lévő hatósági ügyben tanács nem adható. Tájékoztatás, tanácsadás keretében munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nem ajánlható!
A tanácsadás intézményesítésével a regionális munkavédelmi felügyelőségek székhelyén és a városi irodákban a hatósági munkáktól elkülönítetten 2-3 fő tanácsadási feladatokat lát el. A tanácsadás keretében már nem a szankcionálás az elsődleges eszköz, hanem az együttműködés. Az érdeklődők névtelenségüket megőrizhetik a szolgáltatás igénybevételekor, mely telefonon, személyesen és írásos formában történhet. A személyes tanácsadás megvalósulhat a tanácsot kérő által megjelölt helyszínen (székhely, telephely stb.) is.
Bővebben: Kapcsolódó oldal megynyitása
Ezen a konferencián első ízben nyílik lehetőség arra, hogy megismerjük a váz- és izomrendszeri zavarokkal foglalkozó, 2007. évi európai kampány eredményeit, ezért az esemény kihagyhatatlan a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó szakemberek, illetve a munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri zavarok iránt érdeklődők és az érintettek számára.
A konferencián több mint 500 résztvevő lesz jelen. A fő politikai partnerek részvételével zajló hivatalos plenáris nyitó ülést három, az ebédidőig párhuzamosan zajló workshop fogja követni. A küldöttek a fő kérdésekkel, a megelőzéssel és a munkába való visszatéréssel foglalkozó három tematikus workshop közül választhatnak.
Ebéd után vitaindító előadók szólalnak fel, a helyes gyakorlat díjak nyertesei tartanak előadásokat, valamint összefoglaló ismertetések lesznek a kampány során Európa-szerte végzett tevékenységekről és a reggeli workshopokra érkezett visszajelzésekről.
A helyes gyakorlat díjak nyerteseinek előadásai a délután végén hangzanak el, utána pedig fogadás és büfé következik.
A kiállítási területen ezenfelül ismertetik az Európai Hét során Európában megrendezett tevékenységeket és eseményeket, és a nap folyamán kvízeken és versenyeken lehet majd részt venni.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása/
A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva januárban Budapesten 3,1 százalék, Pest megyében 4,5 százalék, Győr-Moson-Sopron megyében 4,9 százalék volt és a legalacsonyabb rátájú területek közé tartozik Komárom-Esztergom megye is 5,6 százalékkal.
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
A táppénzes napok alakulását nehéz előre megbecsülni, az éves gyakorisággal jelentkező influenzajárványok is befolyásolják. Az az idő mindenesetre elmúlt, amikor a munkahely elvesztésétől való félelem miatt mentek tömegesen táppénzre az alkalmazottak. Sőt, épp emiatt inkább betegen is dolgoznak.
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Magyarország a közép-európai régióban a mezőny első felében, míg európai szinten az alsó-középmezőnyben szerepel munkaerő-kölcsönzés terén, hangzott el a teltházas rendezvény szakmai előadásaiban.
Mint arról Dr. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékese előadásában beszámolt, a munkaerő-kölcsönzés a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is dinamikus növekedést produkál és fog felmutatni a jövőben.
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Komoly konfliktushelyzet lesz abból, ha a kormány a jelenleg rendelkezésére álló szakértői anyag alapján kezdi meg előkészíteni a Munka Törvénykönyvének átalakítását - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke kedden Debrecenben.
A Munka Törvénykönyvének módosítását célzó szakértői javaslat olyan mértékben eltér a szakszervezetek véleményétől, hogy komoly összeütközéshez vezethet. Még ezen a héten tárgyalnak a kormánnyal, a munkaadókkal és a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy vonják vissza ezt a javaslatot - tette hozzá Borsik János.
Tájékoztatása szerint a szakértői tervezet rendkívüli mértékben csökkentené a munkavállalók jogait, növelné kiszolgáltatottságát, amely a szakszervezeteknek elfogadhatatlan.
Borsik János felidézte az Országos Érdekegyeztető Tanács tavalyi bérajánlását, amelynek nyomán sok helyen már megszületett a bérmegállapodás. Megítélése szerint az 5-7,5 százalékos bérajánlás esélyt ad arra, hogy ne csökkenjenek a keresetek. Emlékeztetett arra is, hogy ez év december 31-én lejár a korábban három évre a kormánnyal megkötött megállapodás, ezért a szakszervezetekben felvetődött egy újabb hároméves megállapodás kezdeményezése. Megítélése szerint ez a munkáltatóknak tervezhetőbb gazdálkodást, a munkavállalóknak biztonságot jelentene, ugyanakkor segítené a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködését.
Annak kapcsán, hogy a Liga Szakszervezet éppen a vasutassztrájkok követeléseivel felrúgta az általa is aláírt OÉT-megállapodást, az MTI érdeklődésére Borsik János kijelentette: a bérjavaslatnak ugyan nincs jogi kötő ereje, de, ha megbízható felek megállapodnak a bérajánlásban, azt illik betartani, a szerződéseket teljesíteni.
Borsik János azt még elképzelhetőnek tartja, hogy a bérajánlás felső határától 0,5-1 százalékkal többet követeljen egy-egy érdekképviselet, de kétszámjegyű követeléssel fellépni "enyhén szólva furcsa, érdekes".
Az autonómok elnöke szerint rövidlátó, amikor egyetlen lapra feltéve próbál valamelyik érdekképviselet operálni, s nem lát előre egy-két-négy évre. Annak pedig nem lehet kitenni az embereket, hogy nem mondják meg, mikor kezdődik és meddig tart egy sztrájk. Ez Nyugat-Európában nem gyakorlat - fűzte hozzá.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása>
Miskó Istvánné hozzátette: a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő Szabolcs megyében 440, Hajdúban 265, Szolnok megyében pedig 253 külföldit foglalkoztattak a cégek. Leginkább a kereskedelemben, a vendéglátásban, az építőiparban, a híradás-technikai termékgyártásban, a feldolgozóüzemekben, a közúti szállításban és a felsőruházati gyártás területén alkalmaztak külföldieket az észak-alföldi vállalkozások.
Leggyakrabban szakács, tehergépkocsi-vezető, segédmunkás, építőipari szakember, szabó és varró felvételéhez kértek, s kaptak engedélyt a munkaadók.
Az észak-alföldi megyékben a múlt év végén egyébként több, mint 110 ezer hazai álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi hatóságok. Szabolcsban 51 842, Hajdúban 38 788, míg Szolnok megyében 21.160 volt a regisztrált munkanélküliek száma.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A keleti országrészben továbbra is azok a románok vállalnak munkát, akiket már korábban is itt foglalkoztattak; ők elsősorban segéd- és egyszerű mezőgazdasági munkát, lakás- és irodatakarítást vállalnak. Foglalkoztatásuk nem nehezíti a magyarok munkához jutását - nyilatkozta a lapnak Busch Irén, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. A munkáltatók azért igénylik a külföldi munkaerőt, mert nem találnak megfelelő magyart - fűzte hozzá. Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Magas szintű, érdemi szakma-politikai konzultációt folytatott Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának képviselőivel szerdán - tájékoztatta Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-t.
Elmondta: az egyeztetésen a miniszterelnök a kormány következő két évre vonatkozó gazdaságpolitikájáról beszélt. Ezen belül szóba került az adó- és járulékpolitika, a foglalkoztatás kérdései, illetve a szakképzéssel kapcsolatos elképzelések - tette hozzá.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: a konvergencia-program sikere mozgásteret nyit a kormány számára. A megbeszélésen a miniszterelnök és a munkaadók képviselői egyetértettek abban, hogy ez adó- és járulékcsökkentésben nyilvánuljon meg - közölte a kormányszóvivő. Mint mondta, ennek részleteiről a következő hetekben elkezdődhet a nyilvános egyeztetés.
A megbeszélésen részt vett Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, Veres János pénzügyminiszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter is.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
Az éjszakai rajtaütés igazolta azt a gyanút, hogy az elszállásoltak egy része bejelentés nélkül dolgozott a vágóhídon.
Világgazdaság Forrás:www.http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=67030
Egy újfajta közösségi munkavédelmi stratégia céljait, feladatait vitatták meg azon a múlt hét végén rendezett találkozón Budapesten, amelyen az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) elnöke Jukka Takala, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezetői, valamint a Nemzeti Fókuszpont Hálózat vezetője és képviselői vettek részt.
A 2007-2012-es európai közösségi stratégia a munkabalesetek 25 százalékos csökkentését tűzte ki célul, és ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a nemzeti stratégiák kidolgozására, megvalósítására - összegezte nyitóbeszédében a találkozó egyik legfontosabb apropóját Papp István. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok eléréséhez nem elegendő a hatóság törekvése, az állam, a munkáltató és természetesen a munkavállaló együttműködése, felelősségteljes közös gondolkodása is szükséges.
A cikk folytatása:www.konfoderaciok.hu
Az igazgató a magyarországi munkavédelmi tevékenységről tájékozódott, szakértőkkel találkozott pénteken Budapesten.
Mint mondta: az ügynökség munkáját az egyes tagállamokban úgynevezett fókuszpontok segítik. Ezek az intézmények informálják az adott országot az ügynökség munkavédelmi, egészségvédelmi akcióiról, tájékoztató kiadványokat juttatnak el a munkavállalóknak, munkáltatóknak, szakmai köröknek, illetve a nemzeti tapasztalatokról a helyes gyakorlat propagálása érdekében tájékoztatják az ügynökséget.
Az igazgató szólt arról, hogy a munkavállalóknak ismerniük kell a munkahelyi kockázatokat, azt, hogy ehhez hogyan viszonyuljanak. A munkáltatóknak ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy felmérjék ezeket a kockázatokat és hatékony intézkedéseket hozzanak. A kockázatértékelés és a megelőzés az európai munkavédelmi politika egyik legfontosabb elvárása.
Az ügynökség évente más és más témakörökre hívja fel a figyelmet. Így a korábbi években foglalkoztak többek között a veszélyes anyagokkal, a stresszel, a zajjal, az építőipar helyzetével.
Az ügynökség a nemzeti nyelveken ismertetőket biztosít a kampányokhoz, illetve a honlapján is nemzeti nyelveken ad tájékoztatást a helyes gyakorlatról. Az idei európai akció az izomrendszer problémáival, a megelőzéssel, a rehabilitációval foglalkozik.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
| a) |
április 26., szombat |
munkanap, |
|
május 2., péntek |
pihenőnap, | |
| b) |
október 18., szombat |
munkanap, |
|
október 24., péntek |
pihenőnap, | |
| c) |
december 20., szombat |
munkanap, |
|
december 24., szerda |
pihenőnap. |
“A migráns munkavállalók gyakran nagyobb arányban vannak jelen a magas kockázatot jelentő ágazatokban és az úgynevezett 3D – piszkos, veszélyes és megterhelő (dirty, dangerous and demanding) munkakörök esetében”, mondja Jukka Takala, az EU-OSHA (amelynek az ERO szerves része) igazgatója. “Munkájukat gyakran a bizonytalanság, a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések jellemzik. Ez egész Európában komoly problémát jelent.” Az ERO szakirodalmi szemlézése áttekintést ad az európai migrációról és körvonalazza a migráns munkavállalókat érintő legfontosabb OSH kérdéseket.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása>
A munkahelyi balesetek és a munkavégzés során történt sérülések komoly gazdasági terhet jelentenek az egyének, a munkaadók és az egész társadalom számára. Különösen a kisebb vállalatok esetében a baleseteknek komoly pénzügyi vonzata lehet. E költségek közül néhány egyértelmű (például a kiesett munkanapok, vagy jövedelem) és pénzügyi értelemben is könnyen kifejezhető. A balesetek számos gazdasági következménye azonban bizonyos mértékig rejtve marad, vagy nem számszerűsíthető ilyen könnyen.
A vállalkozásoknak nem csupán a költségek mértékével kell tisztában lenniük, hanem ismerniük kell azokat a járulékos hasznokat is, amelyeket a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő irányítása hozhat. Az ebben a témában végzett tanumányok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem hatékony és integrált irányítása szoros kapcsolatban áll az üzleti kiválósággal és a jödelmezőséggel.
Folytatás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A munkaszervezésben végbemenő változások új kockázatokat teremtenek, amelyek fokozott mértékű stresszhez, majd végső soron a szellemi és fizikális egészség súlyos romlásához vezethetnek - állítja egy új uniós jelentés.
A főbb kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze - derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentéséből. A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Európában a munka világa egyre gyorsabban változik, a munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét. A minőségi állások megteremtéséhez és a munkavállalók jó egészségi állapotának megőrzéséhez a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos ellenőrzésére és javítására van szükség - foglalata össze a felmérés tanulságait Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója.
A cseh, szlovák, lengyel vagy román reálbérek - utóbbi tempója 15 százalék volt - látványos növekedésének egyik fő oka a munkaerő iránt megnyilvánuló mind erősebb kereslet.
Hazánkban novemberben a nettó átlagkereset 113 ezer forint volt, míg Romániában 78,2 ezer, Szlovákiában pedig - a harmadik negyedévi adatok alapján - 121,7 ezer forintnak megfelelő összeg.
Többen figyelmeztettek ugyanakkor az elmúlt évben, hogy a bérek túl gyors növekedése – amellett, hogy inflációs nyomást gerjeszt – az új tagállamok versenyképességének is árthat a termelési költségek emelkedése miatt.
A múlt év egyik versenyképességi nyertesének Szlovákia számít az OECD adatai szerint: északi szomszédunk tavaly enyhén növelte versenyképességét a darabbérköltségek terén, miközben a munkavállalók 4,2 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhettek el. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor némileg nőttek a darabbérköltségek a múlt évben, ez elsősorban a két ország nemzeti valutája jelentős erősödésével függ össze.
A hazai nettó reálkeresetek átlagosan 4,7 százalékkal mérséklődtek tavaly novemberig, 2007 közepe óta viszont csökkentek a darabbérköltségek is.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása
A skandináv országokban egyértelműen azok vannak többségben, akik inkább alkalmazottként dolgoznának - a megkérdezettek több mint 70 százaléka inkább ilyen munkaviszonyt választana -, és hasonlóan sokan válaszoltak így Csehországban és Spanyolországban.
A vállalkozókedv az Egyesült Államokban a legmagasabb, ahol a megkérdezettek 62 százaléka lenne inkább önálló; az így dolgozni vágyók aránya a többi országban legfeljebb 50 százalék körüli.
Magyarországon 65 százalék dolgozna szívesebben alkalmazottként; az önálló szektor leginkább a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a fiatalok körében népszerű foglalkoztatási terület. Nemzetközi összehasonlításban aszerint is differenciált a kép, hogy az egyes országokban mennyire preferálják a teljes munkaidős alkalmazástól eltérő formákat.
Mintegy 150 ezer alkalmazott tüntetett Lisszabonban csütörtök délután az Európai Unió újonnan kidolgozott munkaügyi stratégiája ellen, amely könnyíti a munkahelykeresést és az átképzést, de hasonlóan egyszerűsíti az elbocsátást is.
A felvonulók az EU-tagországok állam- és kormányfőinek aznap kezdődött találkozójához időzítették akciójukat.
A csúcstalálkozót megelőzően a tagállamokat képviselő José Sócrates portugál miniszterelnök, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint a munkáltatói és a szakszervezeti szövetségek vezetői megállapodtak az említett stratégia - a biztonság és rugalmasság kölcsönösen előnyös egymásra hatását szavatoló rendszer - fontosabb elemeiről.
Az uniós vezetők történelmiként üdvözölték az elvi megállapodást, a helyi szakszervezetek vezetői szerint azonban annak jóval több a hátulütője, mint a pozitívuma: ők úgy vélik, az új rendszer a dolgozók elküldésének szabályait egyszerűbbé teszi, a bérek csökkenésének irányában hat, nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot az alkalmazottak szempontjából, emellett a szakszervezetek befolyását is csorbítja.
A tüntetésen zömében portugál dolgozók vettek részt. Az uniós elképzelések mellett a helyi kormány politikájának több eleme ellen is tiltakoztak.
A felvonulók egyben nagyobb szociális védelmet sürgettek az uniótól.
Lisszabonban az EU-vezetők az unió új reformszerződésének jóváhagyása érdekében tartanak informális találkozót. A szerződés egyik célja az lenne, hogy erősítse az uniós szociális modellt. Másfelől az EU intézményes szerkezetét a készülő dokumentum úgy alakítja át, hogy arra építve egyszerűbbé válik olyan további jogszabályok kidolgozása, amelyek könnyíthetik a lakosság mindennapi életét.
www.konfoderaciok.hu
Tüntetést szervez a Közúti Közlekedési Szakszervezet október 30-ra a Szociális és Munkaügyi Minisztérium elé. Tíz éve sürgetjük a típusfüggőség eltörlését, most pedig a korkedvezményes nyugdíj - a munkavállalói érdekképviseletekkel nem egyeztetett - újraszabályozására készült jogszabály-tervezet esetleges elfogadásával a kormány áthelyezi a konfliktust a munkáltatók és a munkavállalók közé, ami számunkra elfogadhatatlan - tájékozatta a Népszavát Korcsolayné Kovács Krisztina elnök.
A típusfüggőség-probléma lényege: korkedvezményes nyugdíj jár valamennyi 1992. előtt gyártott busz vezetőjének, az azóta forgalomba kerülők esetében csak azokra, amelyekre - műszaki adatai alapján - a Közlekedési Főfelügyelet engedélyezi. Egyáltalán nem számítanak nyugdíjkorhatár-csökkentőnek a forgalmi viszonyok, holott a buszvezető egészségi állapotát azok sokkal inkább befolyásolják. Az érdekképviselet azt is kifogásolja, hogy a korkedvezményes nyugdíj járulékterheit a munkáltatókra fokozatosan áthárító tervezet lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató mentességet kérjen a befizetés alól, viszont akkor a dolgozó is elveszti a korkedvezményét. Egy számítás szerint jövőre 400 millió forintos járulékbefizetés terhelné a működőképességük határán működő Volán-társaságokat. "A kormánynak vissza kell vonnia javaslatát, és az ágazatok képviselőivel együtt kell kidolgozni a korkedvezmény rendszerét érintő reformlépéseket" - mondja az elnökasszony.
Forrás: Népszava Online,www.nepszava.hu
Miközben újabb öngyilkosság történt a Renault egyik telephelyén, a munkafelügyelet jelentése szerint a francia autógyár egyik üzemében nyomásgyakorlással akadályozza meg alkalmazottainak, hogy munkahelyi balesetet követően betegállományba vonuljanak - adta hírül szeptember 28-án, pénteken a francia tömegtájékoztatás.
A Renault vezetősége szerdán jelezte, hogy egy 48 éves, Aubevoye-ban található telepén alkalmazásban álló technikus öngyilkos lett, de az öngyilkosság körülményeit nem közölte. A háromgyermekes apa szeptember 6. óta volt betegállományban. A francia autóiparban 2006 októbere óta ez volt a tizedik öngyilkosság: a Renault Párizs közelében található technikai fejlesztő központjában hárman lettek öngyilkosok, a Peugeot-Citroen-nél (PSA) pedig hatan vettek véget életüknek az év eleje óta. Forrás:
A francia munkafelügyelet szeptember 19-én nyújtotta át jelentését a Renault vezetőségének, amelyben a szakszervezetek kérésére május és szeptember között történt vizsgálat következtetései olvashatóak. Eszerint a cléoni telephelyen "a munkahelyi balesetet szenvedett és betegállományba utalt alkalmazottakkal szemben szervezett nyomásgyakorlás folyik annak érdekében, hogy teljes egészében vagy részben ne vegyék igénybe a betegállományt".
A vizsgált öt hónap alatt a Renault-nál 41-en szenvedtek munkahelyi balesetet, akik közül 26 személyt írt ki kórház - és nem a házi orvos - betegállományba. Még a baleset napján vagy a kórházi kezelés végén közülük 22-öt megkeresett a felettese és könnyített munkával új posztot ajánlott a cégen belül, amiért cserébe 17-en beleegyeztek, hogy lemondanak a betegállományról. A legtöbb esetben az érv az volt: a betegállomány nem tenne jót az alkalmazott karrierjének és túl sokba kerülne a cégnek. A szakszervezet szerint többen gipszben vagy mankóval jártak be dolgozni.
A munkafelügyelet szerint az alkalmazottak alapvető jogaival ellentétes szervezett nyomásgyakorlást a közvetlen hierarchia hajtotta végre, de nagy részben a cégvezetés határozta meg annak részleteit.
A munkahelyi baleseti statisztika szervezett csökkentésének pénzügyi okai vannak. Ha kevesebb a munkahelyi baleset, a cég is kevesebb hozzájárulást fizet a állami egészségpénztár munkahelyi baleseti kasszájába. A Renault cléoni gyára tavaly 2,56 millió eurót illetéket fizetett ezen a címen.
Annak ellenére, hogy az illegális drogok használatának munkavédelmi veszélyeivel már régóta és sokan foglalkoznak, a „legális drogok” okozta kockázatoknak a szakma hosszú évekig nem szentelt kellő figyelmet. Pedig a recept nélkül kapható és az orvos által felírt gyógyszereknek is komoly munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi következményei lehetnek. A helyzet mára változni látszik, ami többek között annak köszönhető, hogy egyre több vállalat alkalmaz ehhez értő foglalkozás-egészségügyi szakembereket.
Egy másik "modern" foglalkozás-egészségügyi probléma a mentális betegségekkel (pl. depresszió, szorongás, alkoholizmus) küzdő munkavállalókhoz kapcsolódik: ezek a betegségek évről-évre egyre előkelőbb helyet foglalnak el a munkaképtelenségből adódó hiányzások okainak listáján. A két probléma a mentális betegségek gyógyszeres kezelésének munkavédelmi kockázatai révén ráadásul össze is kapcsolódhat. A cikk folytatása:
Néhány kisebb szabállyal módosítja október 7-től a szociális és munkaügyi miniszter a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendeletet - a jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg.
Aki veszélyes anyaggal, nedves, illetve szennyes helyen dolgozik, annak külön öltözőszekrény jár a munka- illetve az utcai ruhája számára. E szabály elé a módosítás beszúrja: a felsorolás csak példálózó, így ha a körülmények úgy kívánják, más esetben is jár a két öltözőszekrény. Forrás:
Eddig a munkahelyi tisztálkodás alapvető helye a mosdóhelyiség volt, amelybe zuhanyzót csak akkor kellett felszerelni, amennyiben az lehetséges volt. A módosítás elegendő és megfelelő zuhanyzó felszerelését írja elő, amennyiben azt a munka jellege, illetve egyéb egészségügyi ok szükségessé teszi.
Minden munkahelyen, minden műszakban elsősegélynyújtó felszerelést (mentődobozt) és elsősegély nyújtására kiképzett személyt kell biztosítani. A módosítás ezt az előírást egészíti ki azzal, hogy ahol a munka jellege, valamint a balesetek gyakorisága indokolja, ott külön elsősegély-helyiséget kell kijelölni. Ennek olyannak kell lennie, hogy hordággyal is könnyen megközelíthető legyen.
A szakszervezet ismételten kezdeményezi Dunaújvárosban a Hankook Tire Magyarország Kft.-nél, hogy a munkaadó és a munkavállalók képviselői tárgyaljanak a kollektív szerződés megkötéséről.
A szakszervezet célja ugyanis a dunaújvárosi beruházás sikeressége és a hosszú távú korrekt munkaügyi kapcsolatok biztosítása. Erről a Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete közös közleménye tájékoztatta szerdán az MTI-t.
hirdetés
A VDSZ és dunaújvárosi tagszervezete "szomorú amiatt, hogy a Hankook magyar érdekeltsége nem vette figyelembe a szakszervezet korábbi, jó szándékú jelzéseit a munkaügyi hiányosságokkal kapcsolatban".
A szakszervezet által jelzett problémákat az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség is megerősítette. Ezért a VDSZ-nél úgy vélik, hogy a hiányosságok miatt eddig kiszabott 25 millió forintos bírság veszélybe sodorhatja a garantáltan magas állami támogatást.
A Hankook Tire Magyarország Kft. HR-igazgatója korábban azt közölte: az ítélőtábla döntését követően "a helyi problémákról a helyi érdekképviseleti vezetőkkel kívánnak tárgyalni".
Forrás:www.konfoderaciok.hu
Erőik egyesítésére készülnek a szakszervezetek, bár még csak az átigazolás kezdődött el. Most a VDSZSZ csatlakozott húszezres tagságával a Ligához.
Hosszan tartó vajúdás után a hét végén döntés született a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZSZ) hovatartozásáról: a húszezer munkavállalót képviselő érdekvédelmi szervezet megszüntette tagságát az Autonóm Szakszervezeti Szövetségben, egyúttal felvételét kérte a Ligába. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke lapunknak elmondta: úgy ítélték meg, hogy a Liga Szakszervezetek szakmailag felkészültebb és demokratikusabb szervezet, mint az autonómok. A motivációk között volt az is, hogy a villamosenergia-ipari dolgozók egy másik szakszervezete is Liga-tag, s várhatóan egyesülni fognak.
Folytatás:www.konfoderaciok.hu
"Legutóbbi ülésére a kormány alkalmatlan előterjesztést hozott, ezért szeretnénk, ha visszavonná azt és újat kidolgozna ki - mondta Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke egy debreceni sajtótájékoztatón.
A szövetséghez tartozó helyi szakszervezetek képviselőinek tartott fórumot követő tájékoztatón Borsik János arról is beszélt, hogy a korkedvezménybe a műszakos dolgozókat is be kell vonni, és meg kell szüntetni a sofőröknél a típusfüggőséget, azaz a járművezetőknél is egységesíteni kell a korkedvezményt. Az elnök szerint a kormánynak nincs összesített adata arról, hogy mennyi embert érint a korkedvezmény, de becslése szerint százezres nagyságrendű, ami az összes dolgozói létszám 1,5 százaléka.
Borsik János megemlítette azt is, hogy a KSH adatai szerint idén 6,2 százalékos reálbér-csökkenéssel kell számolni, éppen ezért elfogadhatatlan a kormány azon terve, hogy mindössze 0,5 százalékos emelkedést tervez. Októberben megkezdődnek a bértárgyalások, melyeken az ASZSZ ennél jóval nagyobb arányú emelést szeretne elérni - közölte Borsik János. Forrás:www.privatankar.hu
Az Unión belül cégek egyesítése decemberben kap zöld utat
December közepétől akár magyar kft. is egyesülhet bármelyik uniós tagországban bejegyzett hasonló céggel - a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről készült törvénytervezet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható.
Az Európai Parlament és a Tanács még 2005 novemberében hozott irányelvet a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről. Ennek a szabályait legkésőbb 2007. december 15-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe, erre kerül most sor Magyarországon.
Tőkeegyesítőnek számít a magyar jog szerint a korlátolt felelősségű-, a részvény-, valamint az európai részvénytársaság. Határokon átnyúlónak számít az az egyesülés, amelyben a részvevő cégeket az EU valamely tagállamának joga szerint alapították és székhelyük az unió valamely államában van.
A folyamat a vezető tisztségviselők által elkészített egyesülési szerződéssel indul. Ebben - egyebek mellett - meg kell határozni a társaságok részesedéseinek cserearányait, ki kell térni az egyesülő társaságok munkavállalóinak foglalkoztatására, valamint meg kell jelölni az egyesülés időpontját is. Az egyesülésben részt vevő magyar cég a szerződést köteles közzé tenni a Cégközlönyben.
Ezt követően az egyes társaságok beszámolót készítenek a saját tulajdonosaiknak, amelyben megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint várható hatását. Következő lépésként minden társaság külön-külön a saját cégbíróságától tanúsítványt szerez be arról, hogy jogszerűen járt el. Az egyesült cég székhelyének választott ország cégbírósága ezeknek a tanúsítványoknak a bemutatása után jegyzi be a társaságot.
Forrás:www.konfoderaciok.hu
Vajon mire futja havi 65 500 forintból? |
Az EP foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottsága szeptember 11‑én nyilvános meghallgatást tartott a „minimálbér/minimális jövedelem szerepe a társadalmi integráció szempontjából az EU-ban” címmel.
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Már jó néhány hete annak, hogy megegyezett a BKV a szakszervezetekkel a béremelésekről. Akkor sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ennek fedezetét a pihenőidők átszervezésében látják, biztosítva mindenkit arról, hogy nincs szó annak csökkentéséről. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője, Vitézy Dávid szerint egyébként ez elképzelhető, hiszen a jelenlegi rendszerben rengeteg a veszteségidő (például amikor egy járművezető a menetrend miatt húsz perc helyett harminc percig pihen).
A cikk folytatása: Kapcsolódó oldal megynyitása
Vitából fojtogatás lett egy helyközi buszjáraton Jász-Nagykunk-Szolnok megyében a hétvégén. Karcagnál vonatot dobáltak kővel.
Két, a közlekedés biztonságát veszélyeztető bűncselekmény történt a hétvégén Jász-Nagykun-Szolnok megyében, közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese hétfőn.
Veres Éva tájékoztatása szerint pénteken a vezsenyi buszfordulóban álló helyközi járatú autóbusz vezetője vitába keveredett egy személlyel. A feldühödött férfi elkezdte fojtogatni a sofőrt, akit fel is emelt az üléséből. A sofőr csak könnyebben sérült meg, a rendőrök pedig nem sokkal később a bántalmazó vezsenyi lakost előállították, és közfeladatot ellátó személy elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.
Szombaton délután Karcag határában kövekkel dobálta meg egy ismeretlen az Intercityt. Az egyik kő berepült a büfékocsi nyitott ablakán, és összetört egy belső ablakot, illetve egy tükröt, egy másik pedig egy zárt vonatablakot zúzott be.
Az utasok közül senki sem sérült meg, a kár értéke 50 ezer forint. Az ügyben a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indult eljárás a városi rendőrkapitányságon.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása/
Munkaerőhiánnyal küzd a csehországi cégek mintegy 75 százaléka - írja a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági napilap hétfőn egy felmérés eredményére hivatkozva, amelyet a lap számára készített a cseh Gazdasági Kamara. A széleskörű ankét során mintegy 1900 csehországi céget kérdeztek meg.
"Nem is emlékszem, hogy volt-e valaha ilyen munkaerőhiány. Manapság már vidéken is nehéz megfelelő embereket találni, holott ott korábban kevesebb volt a munkahely" - nyilatkozta a lapnak Milan Teply, a legnagyobb csehországi tejipari vállalat, a Madeta részvénytársaság főnöke. A Siemens iparvállalat, valamint a Skoda Autó autógyár képviselői egyaránt azt állították, hogy jelenleg mintegy 500 szakképzett munkaerőre lenne szükségük. Jobb a helyzet a pénzügyi szolgáltatások terén, mert a bankok igényei általában néhány tucat személyről szólnak. Elemzők szerint ez nyilván annak eredménye, hogy a pénzügyi szférában vannak a legjobb keresetek, a cseh átlagkeresetek duplája.
A megkérdezett ipari üzemek 88 százaléka állította, hogy szüksége lenne új alkalmazottakra. A felmérésből kiderült, hogy nagy hiány mutatkozik a kamionvezetőkből, s általában gépkocsivezetőkből, elárusítókból és számítógépes szakemberekből.
Forrás: Kapcsolódó oldal megynyitása/
A lengyel kormány azt tervezi, hogy jövőre 20 százalékkal 1126 zlotyra (hozzávetőleg 74 ezer forintra) emeli a havi minimálbért. A munkáltatók szerint az emelés elsősorban a fiatalok munkába állásának lehetőségeit korlátozná.
A lengyel kormány azzal indokolja a minimálbér emelést, hogy nőtt az átlagbér: jelenleg 2869 zloty (191 ezer forint), ami 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Jelenleg Lengyelországban a bruttó minimálbér 936 zloty (62 ezer forint), a munkáltatók ezer zlotyt tartanának elfogadhatónak. A kormánynak szeptember 15-ig kell döntenie a kérdésben.
Magán munkaközvetítők segítségével 2500 magyar talált munkát más országban. A legtöbben, 848-an az Egyesült Királyságban dolgoznak, de jelentős azok száma is, akik a német, a francia és az osztrák munkaerőpiacon találtak munkát. Máshová nemigen mennek magyarok, pedig esélyük lenne.
A hazai állásbörzékre eközben egyre több külföldi munkaadó érkezik, többek között az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Finnországból, Norvégiából, Svédországból, Dániából, Németországból, Franciaországból, Írországból, hogy tanárt, fogorvost, péket, szállodai, mérnököt, forgácsolót, építőipari szakmunkást találjon.
A külföldön dolgozó magyarok 'elitcsapatát' a multinacionális cégek itteni leányvállalatainak alkalmazottai adják, a másik nagy csoport pedig a diákoké. Becslések szerint mintegy 8000-8500 magyar fiatal tanul más országban. Ami az orvosokat illeti: jelenleg 1785 orvos dolgozik a határainkon túl. A tapasztalatok szerint ők főként Ausztriába, Németországba, Angliába, Svédországba, Norvégiába és Írországba mennek. A távozók 90 százaléka szakorvos, 10 százaléka pályakezdő. A Magyarországon dolgozó külföldiek száma 45-50 ezerre tehető - írja a lap.
Forrás:www.oiacesprofit.hu, www.konfoderaciok.hu
Nem elég, hogy Európa leggazdagabbjai közé tartoznak a svédek, a busás fizetésért cserébe ők pihenhetnek a legtöbbet. Az északi országban átlagosan 42 napot vakációznak az emberek. A legkevesebb szabadságot az észtek veszik ki, ők mindössze 26 napot kapnak a munkáltatóiktól, kettővel kevesebbet, mint a magyarok. A ledolgozott órák száma viszont éppen azokban a kelet-európai országokban a legmagasabb, ahol a legkevesebb szabadnap jár az embereknek.
Észtországban, Lettországban és Magyarországon töltik el a legtöbb időt munkával, míg Franciaországban és Svédországban a legkevesebbet. Azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy az USA-ban ismeretlen fogalom a fizetett szabadság.
Az EU világosan fogalmaz: mindenkit megillet évi négy hét lazítás. Nálunk így évi húsz napban szabták meg a szabadnapok minimális számát.
"Önmagukat csapják be azok a munkáltatók, akik elvárják a beosztottjaiktól, hogy csak papíron menjenek el szabadságra” - mondta a Vasárnapi Blikknek Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Gyakran előfordul, hogy a dolgozók félelemből vagy a vállalat nyomására kiírják magukat ugyan, de a tovább húzzák az igát.
"Ezek a munkáltatók elfelejtik, hogy aki szünet nélkül dolgozik, az megbetegszik, márpedig a betegszabadság sokba kerül” - mondta az alelnök.
Hernádvölgyi szerint hiányzik belőlünk a nyugatiak egészségtudatos szemlélete.
"Sokan nem törődnek vele, hogy tíz egyhuzamban ledolgozott évre rámehet az egészségük. A sokat betegeskedő embereket - más indokkal ugyan -, de könnyebben elküldik a cégek” - magyarázta az alelnök.
A felmérések szerint a szabadságok negyede "bent marad”, mert attól tartanak, hogy ha elmennek pihenni, nem lesz hova visszatérniük.
"Ezért van szükség szakszervezetekre” - mondta Hernádvölgyi, aki szerint sokan a törvényekkel sincsenek tisztában. Nem tudják, hogy a szabadság negyede felett rendelkeznek, míg a többi a munkáltató kezében van. Újdonság, hogy a munkavállalók kaptak évente három napot, amikor akár reggel is jelezhetik, hogy nem mennek be. Forrás:www.konfoderaciok.hu
|
1173 (834 éve történt) Elkezdődött a pisai torony építése, amit nem terveztek ferdére. | |
|
| |
|
1910 (97 éve történt) A. J. Fisher szabadalmaztatta az elektromos mosógépet. Forrás:www.ezenanapon.hu |
Egyre szaporodnak azok a hírek, amelyek a magasabb bér reményében Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok és más kelet-közép-európaiak átveréséről szólnak. A napokban a bécsi Die Presse közölt tudósítást a Dániában dolgozó vendégmunkások helyzetéről.
A cikk további része elérhető: Kapcsolódó oldal megynyitása -->
Az Európai Parlament (EP) közlekedési és turisztikai bizottsága elkészítette a féléves jelentést a közlekedési ágazatban elért eredményekről, fejlődési tendenciákról. A jelentés előadója, Barsiné Pataky Etelka felhívta a figyelmet arra a hiányosságra, hogy a jelentés nem foglalkozik kellő mélységben a tömegközlekedéssel, a személyszállítással. Mindezek mellett jelentős lemaradás tapasztalható a tömegközlekedésben.
Az EP jelentésével összefüggésben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szintén úgy ítélte meg, hogy a tömegközlekedésben jelentős a lemaradás.
Az EGSZB felhívta arra is figyelmet, hogy ha az állam szociális, jóléti célból menetdíj kedvezményeket biztosít egyes társadalmi csoportoknak, akkor az ezzel járó költségeket is viselnie kell, azaz a kedvezmények miatti bevételkiesést az állam teljes egészében térítse meg, ne hárítsa a terheket a szolgáltató társaságokra.
Mint ismeretes, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) 2007 júliusában tiltakozását fejezte ki a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításával szemben, mert az több milliárdos hiányt okoz a Volán társaságoknak, ezzel veszélyeztetve a szolgáltatás minőségét és a munkavállalók szociális biztonságát.
Mivel a Kormány az Európai Unió által meghatározott célokkal teljesen ellentétes irányba halad, ezért a KKSZ levélben kérte Barsiné Pataky Etelka EP képviselő asszonyt, hogy közvetítse a magyar tömegközlekedés és a Volán dolgozók érdekeit az Európai Unió fórumai felé. Sebestyén István KKSZ főmunkatárs
Erős diszkriminációt tapasztaltak a Tárki munkatársai, amikor száz apróhirdetést hívtak fel, hogy jelentkezzenek az eladó, felszolgáló, telemarketinges, takarító és futár állásokra. Sík Endre szociológus az InfoRádiónak elmondta: a roma férfiak esetében 30 százalékos volt az elutasítás aránya, míg a roma nők 10 százalékát be sem hívták be személyes beszélgetésre. Az elutasítás esélye a roma férfiak esetében a nem cigány nők tizenötszöröse volt - tette hozzá a szociológus.
Erős nemi és etnikai diszkriminációt tapasztaltak a Tárki munkatársai a telefonos álláskeresés során alkalmazott előszűrés tanulságait vizsgálva - mondta el az InfoRádiónak Sík Endre szociológus.
Kifejtette, hogy leginkább a romák és a férfiak vannak hátrányban, és ez már a telefonos álláskeresés során, vagyis az állás megszerzésének a legelső fázisában megjelenik.
A roma férfiakat az álláshirdetéseket feladó cégek hajlamosak kiszűrni már a jelentkezés alkalmával - közölte a szociológus.
Sík Endre kiemelte: kevés esetben fordult elő, hogy a társaságok nyíltan megmondták, a roma származás miatt nem kívánják alkalmazni a jelentkezőt, legtöbbször kifogásokra hivatkozva utasítottak el.
A szociológus szerint a mérés alsó becslést biztosít, és az álláskeresés további fázisaiban nő az elutasítás aránya.
A jellemzően nők által végzett munkákra jelentkező férfiak is hátrányban voltak, de ez nem diszkrimináció, hanem a munkaerőpiac nemi szegregáltságának a jele - tette hozzá.
A munka törvénykönyve módosítása kapcsán az úgynevezett önkéntes túlmunkára (MÁSNÉVEN "OPT-OUT") vonatkozó javaslat visszavonását követeli az AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE. A törvénytervezet lényege, hogy a kollektív szerződés megkerülésével a munkáltató külön megállapodást köthet a munkavállalóval az önkéntes túlmunkáról. A parlament előtt fekvő javaslat szerint - ilyen egyéni szerződés esetén- heti szinten 12 órával emelkedhetne meg a munkaidő, illetve az eddigi évi 2oo órás túlórakeretet 3oo órára bővíthetnék.
- A módosítás súlyosan sérti a munkavállalók érdekeit, viszont jelentősen kedvez a munkáltatóknak. Ők gyakorlatilag szabad kezet kapnak, egyúttal nyílt lehetőségük lesz a munka törvénykönyve és a kollektív szerződések alóli " kiszerződésekre"- mondta Borsik János.
Az Autonómok elnöke hangsúlyozta, a törvénytervezet továbbá azért is elfogadhatatlan, mert a kormány egy olyan változatot terjesztett a parlament elé, amit csak később ismertetett az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.Arra, hogy a módosítás mennyiben kedvez a munkáltatóknak, Borsik szerint feltűnő bizonyíték, hogy azt a munkaadói oldal fenntartás nélkül, TELJES EGÉSZÉBEN TÁMOGATJA.
Az érdekvédő szerint képviselői vagy egy bizottsági módosító indítvánnyal ki kellene venni az opt-out intézményét a munka törvénykönyvéből. Amennyiben az továbbra is benne marad, a kormánynak konfliktusra kell számítania- fogalmazott Borsik János.
Forrás:www.autonomok.hu
Péntektől szabadon vállalhatnak munkát Svájcban az Európai Unió 15 régi tagországának, az EFTA államoknak, valamint Ciprusnak és Máltának a polgárai, miután feloldották az eddigi kvótákat.
A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott nyolc kelet-európai tagállam munkavállalói számára a kvóták 2011-ig megmaradnak. Az intézkedés nyomán a bevándorlás növekedésére számítanak Svájcban. Ha a bevándorlás az elmúlt három év átlagát 10 százalékkal meghaladó mértékben emelkednék, akkor 2008 június 1-jétől ismét bevezetik a kvótákat.
Svájc csak négy éve nyitotta meg részlegesen a munkapiacát az EU régi tagországainak munkavállalói előtt, majd 2005. szeptember 25-én népszavazás döntött arról, hogy az új tagállamok állampolgáraira, így a magyar munkavállalókra is kiterjesztik a szabályozást.
A népszavazás eredményeként Svájc az Európai Unió nyolc új keleti tagállamára hasonló szabályozást léptetett életbe, mint amit a régi uniós országok többsége alkalmaz. A munkavállalást kvóták szabályozzák.
Az új tagállamok állampolgárainak együttesen 2006. május végétől a korábbinál 400-zal, illetve 3400-zal több, szám szerint 1700, illetve 15 800 tartózkodási engedély adható ki munkavállalás céljából egy évnél hosszabb, illetve egy évnél rövidebb időtartamra.
Az emelt kvóta egy évig érvényes, majd évente emelkedik. Az egy évnél hosszabb tartózkodási időtartamra szólóan 2011-ig évente eltérő ez az emelkedés. Először 500-zal, majd 400-zal, illetve 200-zal emelkedik a keretszám, így éri el 2010-re a 3000-et. Az egy év alatti tartózkodás keretszáma évente 3400-zal, illetve 3000-rel emelkedik, az időszak végére eléri a 29 000-et.
Svájc arra is igényt tart, hogy ha 2009-ig a kvótaemelés rendkívül kedvezőtlen munkapiaci hatása igazolódik, akkor erről az Európai Uniót tájékoztatva intézkedéseket tegyen.
2007. június 4.
Forrás: Hvg,www.konfoderaciok.hu
A „minden politika helyi politika” elv alapján a következő hónapok során lakossági fórumokat tartanak több európai országban. Az Európai Unió az önvizsgálat időszakát éli, mivel alkotmányszerződését 2005-ben a francia és holland szavazók elutasították. A rendezvények célja az, hogy az Európa jövőjéről folytatott vita eljusson a városokba és településekre, és az itt megfogalmazott vélemények eljussanak az unió vezetőihez.
Tovább:www.europarl.eu.int/news/public/default/_hu.htm
Portugáliának, amely májusban megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió új tagállamai előtt is, elsősorban magasan képzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki hétfőn Prágában a portugál külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, a cseh külügyminiszterrel.
A 15 régi uniós tagállam közül a 2004. májusi bővítéskor csak Írország, Nagy-Britannia és Svédország engedélyezte a szabad munkavállalást az új tagoknak. Finnország, Portugália és Spanyolország a múlt héten jelentették be hivatalosan, hogy május elsejével ők is megnyitják munkaerőpiacukat. "Az eddigi tapasztalatok és számításaink alapján nem látunk semmiféle problémát a munkaerőpiac megnyitásában" - szögezte le a portugál diplomácia irányítója.
Forrás és bővebben:www.ugyvezeto.hu
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2004. október 2-án az Országgyűlés előtt elhangzott felszólalásában kitért a többségi állami tulajdonból kikerült társaságok privatizálhatóságára vonatkozó Kormány álláspontra is. A Kormány jelenleg nem tartja privatizációra érettnek sem a Volán társaságokat, sem a Magyar Postát, és ezeken a cégeken kívül 2006-ig a Magyar Villamos Művek Rt. sem értékesíthető. A MOL 12 százalékos állami tulajdonának eladása azonban szóba jöhet, éppúgy, mint a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. további magánosítása.
Az Oktatási Minisztérium 2003 decemberében szakmává nyilvánította az autóbuszvezető munkakört. Ez azt jelenti, hogy bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe és jogszabályban meghatározott tantárgyi követelménynek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki ezt a munkát végezhesse. A tantárgyi és vizsgakövetelményről szóló jogszabályt (11/2004. (IX.18.) GKM rendelet) mindenki megtalálhatja a Magyar Közlöny 2004/131. számában, illetve eljuttatjuk egy kivonatolt példányát minden alapszervezetnek.
Mindenkinek további jó munkát kívánunk! Közúti Közlekedési Szakszervezet Központi Irodája
A novemberi hónap rendkívül fontos a munkavállalók és a szakszervezet számára, ugyanis esedékessé vált az Üzemi Tanácsok (ÜT) választása. A Munka Törvénykönyve három évenkénti választást ír elő, és ez az idő letelt. Az ÜT választások két szempontból is fontosak. Egyrészt ennek révén juthatnak képviselethez a munkavállalók a vállalati döntéshozatalban, másrészt a szakszervezetek joga, hogy kollektív szerződést köthessen, a választás eredményétől függ. Kérünk minden munkavállalót, hogy a Közúti Közlekedési Szakszervezet jelöltjeire adják le a szavazatukat, hogy ezzel biztosítsák a hatékony érdekképviseletet. Minden alapszervezetünknek sikeres választásokat kívánunk!
A korkedvezményes nyugdíj rendszerének minél előbbi felülvizsgálatát, a típusfüggőség eltörlését és a korkedvezményes munkakörök bővítését szerettük volna elérni a 2004. június 23-án az ESZCSM épülete előtt megtartott demonstráción. A megmozduláson kb. 1200 fő vett részt, akik a Volán társaságok, a BKV és Hungarocamion szakszervezeti tagjai voltak.
