Ma 2018 December 10. hétfő, Judit napja van!
Slider
Események
Következő hónap
Ke Sze Csü Szo Va
     

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

      
Minden esemény...
A szakértő válaszol - Munkajogi kérdez-felelek Közzétételek KKSZ Üdülő, Balatonlelle KKSZ Üdülő, Bükkszék Jogsegélyszolgálat Vendégszoba Magyar Szakszervezeti Szövetség Közérdek logó

Kapcsolataink

Közúti Közlekedési Szakszervezet

1081 Budapest II. János Pál pápa tér 3.
Vissza a kezdőlapra

Hírek, aktualitások

Tájékoztatás a mai napon történtekről
2018.11.28 19:01

2. A Javaslat másik – szakszervezetek által élesen kritizált – pontja, a háromévesmunkaidőkeret, azon túl, hogy akár az egészséget is veszélyeztető módonszélsőségessé teheti a munkaidő felhasználását, a szakszervezetek határozottálláspontja szerint az uniós joggal sincs összhangban. A Javaslat készítői álláspontunkszerint téves logikával abból indultak ki, hogy az uniós irányelv kétmaximumszabályának [mely szerint a heti munkaidő maximuma (a túlórát is ideértve)48 óra; és – bizonyos további feltételek fennállása esetén – kollektív szerződéssel ez aheti 48 órányi munkaidő egy éves munkaidőkerettel hasznosítható] úgy is meg lehetfelelni, hogy a napi nyolc (némi egyszerűsítéssel heti 40) órás rendes munkaidőhároméves munkaidőkeretben osztható be. Ennek kapcsán legnagyobb problémaként atúlmunka díjazásának több évre való elhúzásának lehetőségét említjük, melyet –leegyszerűsítve – elég lenne háromévente elszámolni. Erről a felek még továbbiegyeztetéseket folytatnak le a nemzetközi szabályozás és gyakorlat alapul vételével. Aszakszervezetek mindezek mellett továbbra is tartják azon véleményüket, hogy akollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegifeltételrendszere („technikai vagy munkaszervezési okok”) jelenleg is számosértelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban, kontúrjai bizonytalanok és ajogbiztonságot aligha szolgálja ebben a formában. Ezen a Javaslat által bevezetniszándékozott új feltételrendszer („objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok”)sem javít; ez a szabály hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág és visszaélésekreteremthet alapot. A szakszervezetek a közvélemény hiteles tájékoztatása miattismételten kihangsúlyozzák: a munkaidőkeret bővítése kizárólag ott történhet meg,ahol létezik kollektív szerződés és ebben a szakszervezet megállapodik amunkáltatóval! Megfontolását kérték – ezen szempontot is erősítve – aszakszervezetek annak, hogy az üzemi megállapodás, amely az Mt. alapjánszabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagykötelezettséget, azaz „átveszi” a kollektív szerződés szerepét, amennyiben nincs amunkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel

rendelkező szakszervezet,legyen jogosult megállapodni sem a munkaidőkeret hosszában, sem a rendkívülimunkavégzés emelésében.

 

3. Eredményként említjük a jelenleg alkalmazható legszélsőségesebb munkaidő-beosztási szabálynak a tervezett módosítását. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásesetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kellosztani. Ez alól kvázi „kivétel”, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén amegszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretébenfoglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kellosztani. Ezt a mértéket a szakszervezetek legalább a duplájára kérték emelni,magyarán minimum két heti pihenőnapot legyen köteles beosztani a munkáltató; ezt abeterjesztő is támogatásáról biztosította.

 

4. A módosítással bekerülne egy új mondat is a jogszabályba, miszerint a munkáltató aközölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával ismódosíthatja. A munkaviszony egyensúlyhiányos, aszimmetrikus szerkezete miatt a„hozzájárulásával” feltételt a szakszervezetek aggályosnak tartják, mely súlyosvisszaélésekre vezethet. Javasolták ezért e fordulatot elsősorban törölni, vagymásodsorban, ha a jogalkotó feltétlenül ragaszkodik a szabályhoz, akkor minimumírásos hozzájáruláshoz kötni, rögzítve, hogy a munkavállalót e körben semmilyenhátrány nem érheti. A benyújtó jelezte, hogy érti a felvetést és javasolja a szöveg

 

5. Végezetül megjegyezzük, hogy a szakszervezetek által tett egyes pontosítások isakceptálásra kerültek, melyek azonban inkább a jogalkalmazást segítik elő, érdemiváltozással nem járnak.

 

Budapest, 2018. november 28.


LIGA Szakszervezetek

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Munkástanácsok Országos Szövetsége

KKSZ

[Vissza]

Betöltés folyamatban
Bezár

Betöltés...

Betöltés folyamatban
Kép
Bezár
Loading...